MNO: Száguldás, Tesla, szerelem
Az elektromos autózásé a jövő – hallani egyre többször. Nehéz azonban eldönteni, hogy e meghajtástípus valóban képes megfelelni a modern autókkal szembeni elvárásoknak, vagy csak a környezetvédő korszellem miatt kénytelenek az autógyártók erőltetni e termékvonalat. A rövid hatótávolság és a magas ár egyelőre kétségessé teszi a sikert.
Magyar Nemzet - MNO.hu. Molnár Csaba, 2015. szeptember 26.
"Eközben szerte a világon számos független kutatóintézetben, egyetemi tanszéken készülnek elektromos tanulmányautók, amelyek gyakran jobb teljesítményre képesek, mint az autógyártók járművei. Magyarországon a győri Széchenyi István Egyetemen (SZE), annak járműipari kutatóközpontjában már több tisztán elektromos meghajtású jármű is épült az elmúlt években. Ezek részben hagyományos autók átalakításával, részben teljes egészében az egyetem szakembereinek fejlesztőmunkája révén születtek.
– Hét évvel ezelőtt kitalálták a hallgatóim, hogy építenek egy elektromos járművet, konkrétan egy triciklit. Ezután versenyt rendeztünk az alternatív hajtású járművek számára, rá egy évre pedig építettünk egy napelemes autót, amely az első ilyen meghajtású magyar gépjármű volt – mondja Varga Zoltán, a SZE járműipari kutatóközpontja elektromos és hibrid hajtások kutatási irányának vezetője. – Azóta is újabb és újabb elektromos járművek születnek az intézetünkben, amelyek nem puszta játékszerek, a forgalomban, illetve versenyeken is használhatók. Az egyiket például az egyetemi campus területén használjuk. A járműépítés lehetőséget biztosít hallgatóinknak és munkatársainknak, hogy bemutassák képességeiket, és a fejlesztéseinket is tesztelhetjük ily módon.
Később egy Ford Transit kisteherautót alakítottak át hibrid meghajtásúvá oly módon, hogy az elülső tengelyt továbbra is dízelmotor hajtja, a hátsó tengelyhez viszont független villamos hajtást kapcsoltak. A motor csak az egyik eleme volt a projektnek, hiszen az energiatároló rendszer akkumulátorcsomagjait, a vezérlőelektronikát, a biztonsági rendszert és szinte minden szükséges részrendszert az egyetem mérnökei fejlesztették. Ez a tehergépkocsi közúti forgalomra is alkalmas, levizsgáztatták, rendszáma van.
A kutatóintézet munkatársai munkaidejük nagy részében nem teljes járműveket építenek, hanem részegységeket fejlesztenek. Képességeik bemutatására azonban a saját építésű autókat tartják a legalkalmasabbnak, hiszen az embereket jobban érdeklik a beindítható kocsik, mint a munkapadon forgó alkatrészek.
– Legújabb alkotásunk egy két személy szállítására alkalmas elektromos kisautó. Hajtásrendszerének szinte minden alkatrésze az egyetemen készült, a karosszériát, az irányító- és kezelőrendszert, az energiatároló egységeit is itt fejlesztették ki. Az autó lelke egy 15 kilowatt teljesítményű állandó mágneses szinkronmotor – meséli Varga Zoltán. – Végsebessége 70 kilométer óránként, a hatótávolsága pedig akár 130 kilométer is lehet, ami alkalmassá teszi a városi használatra.
A tanulmányautók láttán mindenkiben felötlik a kérdés, hogy mikor lesz a bemutatott alkotásból sorozatgyártásra alkalmas és kereskedelmi forgalomba hozható termék – hiszen a műszaki fejlesztéseknek mégiscsak ez a végső céljuk. Varga Zoltán szerint egy egyetemi kutatóintézetben az ipari felhasználásig nagyon nehéz eljutni, ez egy magyarországi fejlesztőcsapat számára szinte csak álom. Ahhoz, hogy erre reális lehetőség legyen, a mostani – egyébként egyetemi léptékben jelentős – ráfordítások sokszorosát kellene befektetni a projektekbe. A győri fejlesztők célja, hogy felzárkózzanak az autóipari fejlesztések színvonalához, ami esélyt ad ahhoz, hogy hozzájáruljanak a honi közlekedés ésszerűsítéséhez."
